Ágoston László szociológus. Útja az elmúlt öt év során a szűken értelmezett piac- és véleménykutatás világából a társadalmi-gazdasági struktúrák és jelenségek mélyebb megismeréséhez vezetett, úgy mint a vállalatok társadalmi felelősségvállalása vagy az életminőség és annak kutatása-fejlesztése. Később a tudomány, az újságírás és a politika között hídszerepet betöltő agytrösztök műfajteremtő ereje bűvölte el. Korábban a Publicus Intézet alapítója, fél éve pedig létrehozta és vezeti a Kreater Társadalmi Innovációs Labort, amely társadalmilag hasznos és fenntartható ötleteket megvalósító együttműködéseket koordinál a társadalmi felelősségtudattal rendelkező for profit cégek és ötletgazdák között.

Antal Miklós 2007-ben végzett a BME mérnök-fizikus karán. Doktori munkája során környezetvédelmi döntési mechanizmusokat vizsgál politikai, szociológiai és pszichológiai szempontokból. A Műszaki Egyetemen környezetgazdaságtant tanít, valamint egy környezeti kérdéseket interdiszciplináris megközelítésben tárgyaló új óra tananyagán dolgozik. Még diákként élesztette újjá az Egyetemi Zöld Kört, melynek egyik első lépése a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése volt az egyetemen. A zöld mozgalom lelkes résztvevője; hisz abban, hogy az alulról jövő kezdeményezések képesek megváltoztatni az intézményes szokásokat. Tagja a Csermely Péter által vezetett LINK-group hálózatkutató csoportnak.

Baritz Sarolta Laura közgazdász, egykor a Pepsi-Cola magyarországi leányvállalatának kereskedelem-fejlesztési menedzserként járta a világot. Leghosszabb útja azonban kilométerekben mégsem volt mérhető. Látszólag nem történt semmi, mégis Baritz Sarolta menedzserből Laura nővér, Domonkos-rendi szerzetesnő lett. Vagyonáról lemondott, rendházba költözött. Korábban milliókról döntött, most a kolostor körüli teendők jutottak rá. Hét éve volt, hogy meggondolhassa magát, de már nem kellett a régi, világi élete. Az utóbbi években egy hit- és egy etikatanári diplomát is szerzett, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola tanára, miközben közgazdaságtani doktori címének megvédésére készül.

Benkő Gabriella több mint 12 éven keresztül az üzletviteli tanácsadás területén tevékenykedett az üzleti szférában, de mindig is foglalkoztatták a társadalmi kérdések és a problémák új irányokból való megközelítése. Jelenleg az Ashoka nemzetközi civil szervezet magyarországi tevékenységének elindításán dolgozik, ami olyan társadalmi vállalkozókat fog össze, akik innovatív megoldásokat keresnek a legfontosabb társadalmi problémákra. Az Ashoka támogatja az egyéni társadalmi vállalkozókat és segít kiépíteni a civil szektor fejlődéséhez szükséges infrastruktúrát és pénzügyi rendszert.

Benkő Vilmos közgazdász, vállalkozó az egészségügy és megújuló energia területén, cégek részére tart buzdító előadásokat. 20 éve él Magyarországon. 11 évig az Euronetnél dolgozott, készpénzkiadó automata hálózatot építetettek ki Magyarországon, majd Közép Európában. Meghonosította a Toastmasters International, egy nyilvános beszéd oktatással foglalkozó nemzetközi szervezet magyarországi képviseletét, megalapította a Kozma utcai börtön retorikai programját. Idejét többedmagával a Hárskúti Megújuló Energia Központ felépítésével tölti és igyekszik népszerűsíteni az új energiaforrásokra való időszerű áttérést.

Bognár Botond ingatlanfejlesztő. 15 évvel ezelőtt vált szenvedélyévé a Hatvany család egykori villája, mely 1872-ben készült Ybl Miklós tervei alapján a Budai Vár oldalában, a Világörökség területén, és teljesen elpusztult a II. Világháború alatt. Botond megalapította a Budapanoráma Kft.-t, mely azzal a céllal vásárolta meg a Hatvany családtól az ingatlant, hogy újra életre keltse az egykori Villa pezsgő élettel teli világát. Az engedélyezés 7 évig vergődött a bürokrácia útvesztőiben, amit két év régészeti ásatás követett. A feltárt páratlan törökkori emlékek ma már az épület részét képezik. A megvalósítást követően a ház vezetőjeként Botond a Villa saját üzemeltetését is saját maga irányítja majd.

Dan Barber főszakács a New Yorki Blue Hill étteremben és a Westchesteri Blue Hill at Stone Barns étteremben, ahol egyfajta „természetközeli” konyhát valósít meg, szerves kapcsolatban a földműveléssel és a természet iránti gondossággal. Barber ételfilozófiája az élvezeten és a tudatos törődésen alapszik – azon, hogy tudjuk honnan származik az étel asztalunkon és hogy megismerjük a sokszor láthatatlan erőket, amik meghatározzák, mi is az, amit valójában eszünk. Barber az amerikai mezőgazdasági politikáról szóló írásában egy új irányelvet javasolt, amely elkerüli a tápláléklánc felborítását olyan megoldásokkal, amik elkerülhetővé teszik a például a haszonnövények támogatását és túlsúlyba kerülését a természetesen előforduló fajok kárára.

Günter Pauli világhírű újító és vállalkozó, a tevékenysége átível az üzlet, kultúra, tudomány, politika és a környezetvédelem határain. Vezetése alatt az Ecover, egy kis európai vállalat létrehozta a világ első ökológia alapelvek szerint működő gyárát újrahasznosított építőanyagokból, amely megújuló energiát használ és csak természetes alapanyagokból készülő tisztítószereket gyárt. Pauli alapította a „Zero Emissions Research Initiative”-et, a „Kék Gazdaság: 10 év, 100 innováció, 100 millió munkahely” c. könyv szerzője és személyesen is részt olyan úttörő programok megalkotásában, mint az esőerdők újjáélesztése.

Harcsa Veronika egy nemzetközileg is elismert fiatal magyar jazz énekes. 2005-ben megalapította saját jazz zenekarát, három évvel azelőtt, hogy lediplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén. A Harcsa Veronika Quartet első két lemeze, a Speak Low és a saját szerzeményeket megszólaltató You Don’t Know it’s You első helyre került a japán vokális jazz eladási listákon. Saját quartetje mellett számos jazz és elektronikus zenei, valamint kortárs művészeti produkció aktív résztvevője. Legfrisebb zenekara, a Bin Jip idén ősszel fog bemutatkozni.

Joós István sikeres webes vállalkozó volt a 1990-es évek vége felé, azonban cége – ahogy ő fogalmaz – "rövidlátó önzése miatt" egy évtizeden belül csődbe ment. Fel kellett adnia a BMW-t, a rózsadombi lakást, le kellett mondania az éttermekről, a vitorlázásról, síelésről. Akkoriban nehezen élte ezt meg, de ma hálás a tiszta lapért, mert így arra tudott fordítani egy évet, hogy fák alatt ücsörögjön és megtalálja mi az, amivel igazán foglalkozni akar. Ez vezetett előbb a szivesseg.net elindításához, ahol bárki segítséget kérhet vagy ajánlhat fel ingyen a biciklitől a korrepetálásig – majd a serpak.net -hez, ahol saját tapasztalatokkal támogatja a válságban levőket az, aki már átélt hasonlót.

Lang András zenész, mediátor, amatőr színész, a Pesti Est ingyenes kulturális magazin egyik alapítója. A kezdetben csupán budapesti magazinból évek alatt az egész országot lefedő cégcsoportot hozott létre. Első gyermeke kapcsán vált a Szentendrei Waldorf Óvoda egyik alapítójává. Részt vett nappali szakon a Solymári Waldorf tanárképzésen, ahol megismerkedett az Organikus vállalatvezetési szemlélettel. 2005-ben barátaival megalapította a Morális Hitel Egyesületet, melyben évek óta együtt gondolkodnak a tudatosabb pénzkezelés lehetőségeiről. Kereskedelmi vezetőként csatlakozott a 2010-ben megalakult MagNet első magyar közösségi bankhoz, mely fenntartható fejlődést és az átlátható és etikus működést helyezi előtérbe.

Molnár Attila Dávid rendező, operatőr, forgatókönyvíró, szenvedélyes természetfilmes. Első filmjét általános iskolás korában készítette, Super 8-as filmre „Evolúció” címmel. Egy kis sejttel kezdődött, és az emberrel végződött. Azóta több filmet készített, de lényegében mindegyik ugyanarról szól: a fejlődésről. Részt vett az Első Magyar Antarktiszi Expedíción, és a „A Fagyos Oázis” c. filmsorozatban örökítette meg az antarktiszi élővilág harmóniáját, és a kontinensen zajló kutatásokat. A világ legjobb madárfotósának tartott Máté Bencéről készült „Bence + a többi jómadár” c. dokumenumfilmje szerepelt az idei Magyar Filmszemle versenyprogramjában.

Oborny Beáta elméleti biológus, az ELTE Biológiai Intézetének tanára és az Ökológiai Határok Nemzetközi Kutatócsoport vezetője. A legfőbb kutatási területei a térbeli modellek az ökológiában és az evolúciós ökológia. A jelenleg a fajok kihalásának dinamikáját, az ökológiai rendszerek önszerveződő mintáinak kialakulását és a klón organizmusok evolúcióját kutatatja, melynek során a természettudományok és a művészetek határain átívelő együttműködésekre is épít.

Paul Garrison a CEU Üzleti Iskolájában oktat marketinget, korábban pedig dékáni pozíciót töltött be az egyetemen. Szívesen látott vendégelőadó Európa és az USA legjobb iskoláiban. 25 éve dolgozik a marketing szakmában. Pályafutását a Procter & Gamble-nél kezdte, majd a Coca-Cola-nál folytatta először az USA-ban, majd Európában, a közép-kelet európai részleg marketing igazgatójaként, majd a magyar központ ügyvezető igazgatójaként. Tíz évvel ezelőtt indította el budapesti központtal Garrison Group nevű stratégiai tanácsadó cégét, mely mára régió szerte olyan komoly ügyfelekkel dolgozik együtt, mint az IKEA, a Sony PlayStation, Procter & Gamble és Telenor.

Simon Cohen az etikus média úttörője, sőt talán fenegyereke. A londoni székhelyű Global Tolerence alapítója és igazgatója, mely egy olyan PR cég, amely a hagyományos PR módszerek, a „spin”, a féligazságok és a valóság fényezése helyett az „etikus PR” elveit követi. Simon arra törekszik, hogy inspiráló egyéniségek és civil szervezetek is a média látókörébe kerüljenek, mert hisz abban, hogy társadalmilag vezérelt történetek és jó ügyek is a címlapra kerülhetnek. Simon személyesen dolgozott együtt a Dalai Lámával, Károly walesi herceggel, sőt, még Wallace & Gromit gyurmafigurákkal is! Simont a PRWeek Powerbook listáján a PR szakma legbefolyásosabb személyiségei közt szerepeltette 2009-ben.

Takács-Sánta András az ELTE TTK Környezettudományi Centrumának adjunktusa, 1999 óta tanít az ELTE-n és más egyetemeken. 2008-tól az ökológiai fenntarthatóság helyi, kisközösségi megoldásaival foglalkozó Kisközösségi Program vezetője. Fő érdeklődési területe a környezeti problémák társadalmi háttere, valamint az ökológiailag fenntartható társadalmak felé vezető utak kutatása. Doktori disszertációja Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai címmel könyv formájában is megjelent 2008-ban.

Vicsek Tamás egyetemi tanár és tanszékvezető az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika kutatócsoport vezetője. Az elmúlt 25 évben foglalkozott aggregációs jelenségek, fraktálnövekedés, mintázatkepződés számítógépes és laboratóriumi kísérleteken keresztül történő vizsgálatával, melyek segítségével leírhatók látszólag véletlenszerű jelenségek, mint a hópelyhek viselkedése vagy hegyvonulatok. Több a Nature magazinban megjelent cikk társszerzője, melyek többek között a csoportdinamikát vizsgálják, úgy mint csoportok kialakulása és fejlődése közösségi hálőzatokon vagy éppen egy mexikói hullám elindítása egy focimeccsen.

Zsolnai László a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ Tanszékének tanára és igazgatója, a Cambridge egyetemhez tartozó Judge Business School tagja és számos könyv szerzője, mely egyetemi tananyaggá vált világszerte. Már 13 évesen megihlette Szókratész erkölcsi bátorsága, mely hozzájárult, hogy később kialakítsa a 20. század egycsatornás profit logikáját meghaladó gazdasági modelljét. Zsolnai a nyugati stílusú fogyasztói kapitalizmus helyett egy olyan etikus és spirituális gazdasági modell mellett érvel, amely saját közvetlen érdekeink mellett és azokkal egyensúlyban, figyelembe veszi a természet, a társadalom és a jövő generációk érdekeit is.